A matriarchátus olyan közösség, melyben a nők központi szerepet foglalnak el, a közösségen belül vezető, irányító szerepet töltenek be. A jelen nyugati patriarchális gondolkodásába nehezen illeszthető, néha lenéző, megmosolyogtató ideának tűnik a nők irányította társadalom, azonban feltételezésünk szerint az ősi közösségek matriarchális berendezkedésűek voltak1. A közeli múltból és a jelenből is ismerünk olyan közösségeket, melyet nők irányítanak, hovatovább az öröklés is matrilineáris.
Amíg az etnográfia és antropológia elfogultan tekint a matrilineáris példákra, addig a zoológia higgadt és tudományos érveléssel tárta föl, hogy az állatvilág nőközpontú közösségeiben a nőstények tovább élnek, jobban szocializáltak, kisebb a csecsemőhalandóság és csökken az agresszió.
A bonobók felfedezése és eredete
A bonobókat alig száz éve, hogy felfedezték (1929-ben), amikor Ernst Schwartz zoológus, az emberszabású majmok szakértője egy fiatalkorinak gondolt csimpánzkoponyát vizsgált, és megállapította, hogy egy kifejlett példányé. A taxonómiában ezért kapta a Pan paniscus (kis csimpánz) nevet. (Önálló fajként Harold Jefferson Coolidge írta le 1933-ban.)
A csimpánzok és a bonobók fejlődése 8 millió évvel ezelőtt vált el az embertől, a két faj különválása pedig ennél jóval későbbre tehető. A csimpánzokkal ellentétben a bonobók a feltételezések szerint nem hagyták el a lombos erdőket, emiatt anatómiájukkevésbé specializálódott, mint a csimpánzoké. A bonobó testaránya az australopithecuséval megegyező, azaz amikor állnak, vagy egyenesen járnak, akkor a prehumán rekonstrukciókkal nagy fokú hasonlóságot mutatnak.
Viselkedésük
A bonobók nőcentrikus és egalitárius közösségben élnek, az agresszió helyett a szexuális örömszerzést használják a konfliktusok kezelésére. A szexualitás a bonobóknál a szociális viselkedés része és nem korlátozódik az ellenkező nemre. Gyakorlatilag minden relációban előfordul, azonban a megfigyelések szerint az incesztustabu is megjelenik. A szexuális interakciók jóval gyakoribbak, mint a többi főemlős esetén, azonban a szaporodási ráta nem különbözik a csimpánzétól, a bonobó nőstény 4-6 évente egy utódnak ad életet. A bonobóknál tehát megvalósul a reprodukció és az örömszerzés szétválasztása.2
Míg a csimpánzok kizárólag az ovuláció időszakában párosodnak, addig a bonobó nőstényeknél a szexuális viselkedés ettől független. A párosodás egyharmad arányban a szemtől szembe pozícióban történik, mely gyakorlatilag ismeretlen a csimpánzok körében.3
A bonobóknál – szemben a csimpánzzal – egyszer sem figyelték meg, hogy egy hím elpusztított volna egy utódot. A bonobó kismajmok fejlődése fizikailag és viselkedésében is lassabb a csimpánzénál, van kutató, aki azt feltételezi, hogy a szorosabb és hosszabb ideig tartó anyai gondoskodás pozitívan hat a viselkedés rugalmasságára, a kommunikáció összetettségére és erősíti a nőközpotú társadalmat.4
A hím utódok mindig a csoporttal maradnak, míg a nőstények a pubertás kor végén elhagyják a csoportot és egy másikhoz csatlakoznak. (Hím-filopatrikus közösség).
A nőközpontúság stratégiái
A bonobók matriarchális társadalomban élnek. E téren a megfigyelések alapján konszenzus alakult ki a zoológusok között. A nőközpontú viselkedés fenntartásához a bonobók egyéni stratégiákat dolgoztak ki, melyek hatékonyan működnek és sikeresen tartják fönt a matriarchátust a közösségekben.
Fontos megjegyezni, hogy a női dominancia kizárólag a csoport vezetésében, a konfliktusok kezelésében nyilvánul meg, a diád megfigyelése a hím dominanciáját mutatja.5
A fizikai dimorfizmusból adódó hátrányokat (a nőstények 20%-kal kisebbek, mint a hímek) a nőstények együttműködéssel kompenzálják, igen hatékonyan. Japán kutatók megfigyelték, hogy az agresszívvé váló hímet a nőstények közösen kergették el és zárták ki a csoportból hetekre. Ez az együttműködés azért is különösen figyelemre méltó, mert a fent említett okok miatt a nőstények nem állnak rokoni kapcsolatban egymással, hanem egy adott cél érdekében szövetkeznek és ezt a szövetséget rendszeresen megerősítik.6, 7
A nőstények közötti szövetség érvényes az élelem szétosztásakor is. Így a nőstények szabályozzák a hozzáférést a preferált élelemhez.8
A hímek közötti agresszív viselkedés esetén az anyák beavatkozhatnak a küzdelembe, és dönthetnek annak kimeneteléről, ezáltal befolyásolva fiuk helyzetét a hierarchiában.9
A felnőtt bonobó nőstények dominanciája a különállóan létező csoportok megfigyelésekor azonosságot mutat, így a főemlősök között egyedülálló módon olyan közösségeket alkotnak, melynek működésében a nősítények bírnak irányító szereppel.10
FELHASZNÁLT IRODALOM
1., Matriarchy and prehistory: a statistical method for testing an old theory – Julien d’Huy
bioRxiv 141374; doi: https://doi.org/10.1101/141374
2., https://www.scientificamerican.com/article/bonobo-sex-and-society-2006-06/
3., Hashimoto, Chie & Furuichi, Takeshi. (2006). Comparison of behavior sequence of copulation between chimpanzees and bonobos. Primates; journal of primatology. 47. 51-5. 10.1007/s10329-005-0144-x.
4., Kuroda, S. (1989). Developmental retardation and behavioral characteristics of pygmy chimpanzees. In Heltne, P. G., and Marquardt, L. A. (eds.), Understanding Chimpanzees, Harvard University Press, Cambridge, MA, and London, pp. 184–193.
5.,Female feeding priority in bonobos, Pan paniscus , and the question of female dominance
Frances J. White Kimberley D. Wood
First published:14 March 2007 https://doi.org/10.1002/ajp.20387
6., Parish AR (1996). Female relationships in bonobos (Pan paniscus) – evidence for bonding, cooperation, and female dominance in a male-philopatric species. Human Nature: An Interdisciplinary Biosocial Perspective 7, 61-96.
7., https://www.nytimes.com/2016/09/13/science/bonobos-apes-matriarchy.html
8., Hohmann G, Fruth B: Field Observations on Meat Sharing among Bonobos (<i>Pan paniscus</i>). Folia Primatol 1993;60:225-229. doi: 10.1159/000156695
9., Female contributions to the peaceful nature of bonobo society
Takeshi Furuichi
First published:17 August 2011 https://doi.org/10.1002/evan.20308
10., Surbeck, Martin & Deschner, Tobias & Schubert, Grit & Weltring, Anja & Hohmann, Gottfried. (2012). Mate competition, testosterone and intersexual relationships in bonobos, Pan paniscus. Animal Behaviour. 83. 659–669. 10.1016/j.anbehav.2011.12.010.