A patriarchális férfiszerep

A hagyományos nemi szerepek kialakulása és rögzülése a patriarchátus megszilárdulásával együtt valósult meg. A férfi a javak megteremtőjévé és megőrzőjévé vált, ezáltal előjogokat szerzett. Kialakultak a férfiassághoz társított viselkedésminták, melyek megszegését a közösség – nemegyszer erőszakosan – szankcionálta. A létrejött vallások rögzítették a férfi és nő közötti különbségeket, törvényesítették az elnyomást és intézményesítették a férfiak előjogait. Fennmaradása nemcsak a nők számára jelent alárendeltséget, hanem a férfiak egyre jelentősebb hányada számára sem kielégítő. A patriarchátus fennmaradását, a férfiuralmat ugyanis az általa kialakított és elvárt nemi szerepeknek megfelelő viselkedés determinálja, s ekképpen olyan normává vált, mely mára már csak egy szűk elit érdekeit szolgálja.

A tradicionális férfiszerep káros hatásai az egészségre

Közismert tény, hogy a férfiak születéskor várható átlagos élettartama messze alatta marad a nőkének. Jelenlegi adataink szerint egy magyarországi nő 6 évvel többet él, mint egy férfi. A WHO 2014-es jelentésében¹ három okot nevez meg a a férfiak rosszabb túlélési arányainak háttereként: a munkahelyi fizikai és kémiai veszélyeknek való kitettség magasabb szintjét, a férfiak kockázatvállalási normáival kapcsolatos magatartási attitűdöt, valamint a férfiassághoz kapcsolódó egészségügyi magatartási paradigmákat (azt a tényt, hogy a férfiak kevésbé hajlandók orvoshoz fordulni). A három meghatározó okból kettő egyértelműen köthető a tradicionális férfiszereppel való azonosulással.

Európában egy férfi kétszer akkora eséllyel² hal meg koszorúér-rendellenességben vagy balesetben, mint egy nő. Magyarországon évente 4000 férfi hal meg végbélrákban³, ez több, mint kétszerese az európai átlagnak – egyben a legrosszabb érték a régióban – miközben a szűrővizsgálat során időben felfedezett betegség túlélési lehetőségei messze jobb prognózist tesznek lehetővé.

A magyar férfiak mutatják legmagasabb arányban a depresszív⁴ tüneteket az Európai Unióban, ráadásul ez az érték 35 éves korig az európai átlag alatt van, azonban az 55 év feletti korosztály tünetei billentik át a mérleg nyelvét és teszik hazánkat a depresszió éllovasává.

Az öngyilkossági statisztikák alapján hazánk (2019-ben) a világrangsor 12. helyén állt⁵, több, mint háromszor annyi férfi volt öngyilkos, mint nő és közel kétszer annyi férfi vetett véget önkezével életének, mint amennyien összesen (nők és férfiak) meghalnak közúti balesetben!⁶

A fenti példák jól mutatják, hogy hazánk a károsan értelmezett, toxikus férfiszerep tekintetében élen járó társadalom, melynek megváltoztatásával évente több ezer élet lenne megmenthető.

---

1., The men’s health gap: men must be included in the global health equity agenda, P. Baker et.al., Bulletin of the World Health Organization 2014;92:618-620. http://dx.doi.org/10.2471/BLT.13.132795

2., Eurostat (onlne data code: hlth_de_asdr2)

3., Statistics Explained (https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/) – 24/09/2019

4., Current depressive symptoms by sex, age and educational attainment level [hlth_ehis_mh1e]

5., WHO Global Health Observatory, https://www.who.int/gho/mental_health/suicide_rates/en/

6., KSH, Népesség, népmozgalom, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001c.html