A patriarchális férfiszerep

A hagyományos nemi szerepek kialakulása és rögzülése a patriarchátus megszilárdulásával együtt valósult meg. A férfi a javak megteremtőjévé és megőrzőjévé vált, ezáltal előjogokat szerzett. Kialakultak a férfiassághoz társított viselkedésminták, melyek megszegését a közösség – nemegyszer erőszakosan – szankcionálta. A létrejött vallások rögzítették a férfi és nő közötti különbségeket, törvényesítették az elnyomást és intézményesítették a férfiak előjogait. Fennmaradása nemcsak a nők számára jelent alárendeltséget, hanem a férfiak egyre jelentősebb hányada számára sem kielégítő. A patriarchátus fennmaradását, a férfiuralmat ugyanis az általa kialakított és elvárt nemi szerepeknek megfelelő viselkedés determinálja, s ekképpen olyan normává vált, mely mára már csak egy szűk elit érdekeit szolgálja.

A tradicionális férfiszerep káros hatásai az egészségre

Közismert tény, hogy a férfiak születéskor várható átlagos élettartama messze alatta marad a nőkének. Jelenlegi adataink szerint egy magyarországi nő 6 évvel többet él, mint egy férfi. A WHO 2014-es jelentésében1 három okot nevez meg a a férfiak rosszabb túlélési arányainak háttereként: a munkahelyi fizikai és kémiai veszélyeknek való kitettség magasabb szintjét, a férfiak kockázatvállalási normáival kapcsolatos magatartási attitűdöt, valamint a férfiassághoz kapcsolódó egészségügyi magatartási paradigmákat (azt a tényt, hogy a férfiak kevésbé hajlandók orvoshoz fordulni). A három meghatározó okból kettő egyértelműen köthető a tradicionális férfiszereppel való azonosulással.

Európában egy férfi kétszer akkora eséllyel2 hal meg koszorúér-rendellenességben vagy balesetben, mint egy nő. Magyarországon évente 4000 férfi hal meg végbélrákban3, ez több, mint kétszerese az európai átlagnak – egyben a legrosszabb érték a régióban – miközben a szűrővizsgálat során időben felfedezett betegség túlélési lehetőségei messze jobb prognózist tesznek lehetővé.

A magyar férfiak mutatják legmagasabb arányban a depresszív4 tüneteket az Európai Unióban, ráadásul ez az érték 35 éves korig az európai átlag alatt van, azonban az 55 év feletti korosztály tünetei billentik át a mérleg nyelvét és teszik hazánkat a depresszió éllovasává.

Az öngyilkossági statisztikák alapján hazánk (2019-ben) a világrangsor 12. helyén állt5, több, mint háromszor annyi férfi volt öngyilkos, mint nő és közel kétszer annyi férfi vetett véget önkezével életének, mint amennyien összesen (nők és férfiak) meghalnak közúti balesetben!6

A fenti példák jól mutatják, hogy hazánk a károsan értelmezett, toxikus férfiszerep tekintetében élen járó társadalom, melynek megváltoztatásával évente több ezer élet lenne megmenthető.


1., The men’s health gap: men must be included in the global health equity agenda, P. Baker et.al., Bulletin of the World Health Organization 2014;92:618-620. http://dx.doi.org/10.2471/BLT.13.132795

2., Eurostat (onlne data code: hlth_de_asdr2)

3., Statistics Explained (https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/) – 24/09/2019

4., Current depressive symptoms by sex, age and educational attainment level [hlth_ehis_mh1e]

5., WHO Global Health Observatory, https://www.who.int/gho/mental_health/suicide_rates/en/

6., KSH, Népesség, népmozgalom, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001c.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük